A konferencia felvezetőjét olvasva azt láttam, hogy valakinek meg kell nyugtatnia a piacokat, és „nekem az a feladatom, hogy mindenkit megnyugtassak, hogy lesz megállapodás és lesz uniós pénz” - kezdte a Budapest Economic Forum konferencia nyitóelőadását Navracsics Tibor.
A megkérdezettek 54%-a egyáltalán nem, további 14%-a inkább nem bízik abban, hogy a 2021-2027-es uniós pénzek kiszabadítása érdekében rohamtempóban felállított intézmények valóban csökkenteni fogják a korrupciót – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből. Teljes mértékben csak a megkérdezettek 8%-a hisz a javulásban, további 12%-uk pedig inkább bízik ebben.
Megjelent az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság honlapján az Integritás Hatóság igazgatósági (elnök és két elnökhelyettes) pozícióinak betöltésével kapcsolatos pályázat. Jelentkezni október 25-én éjjelig lehet, az Igazgatóság tagjainak megbízatása 6 évre szól és nem megújítható.
Egyelőre bizalmatlanul állnak a pedagógusa érdekképviseletek a kormány tegnap bejelentett (feltételes) fizetésemelési terveire. Alapvetően azt nehezményezik, hogy rövid távon nem hoz érdemi javulást a megélhetésükben, és a 2025-ig tartó emelés mértéke nem elégséges a cél elérésée.
Rövid távon nem hoz nagy előrelépést, de három év alatt érdemi bérnövekedést ígér a kormány arra az esetre, ha az Európai Unióval sikerül megegyezni a támogatások kiszabadításáról. A fokozatos előrelépés jegyében 2025-ben a tanárbérek az akkori diplomás átlagbér 80%-ára emelkednének, számításaink szerint ez az inflációval korrigált bér (reálbér) 60%-os emelkedését jelentheti. A kalkulációk egyelőre azért meglehetősen bizonytalanok, mert nem minden megadott információ vág egybe, és a részletek megismerése hozhat változást a képben.
Veszélyben a közös német-magyar gazdasági sikertörténet - jelentette ki a német gazdaság kelet-európai piacokon tevékenykedő szereplőit összefogó érdekképviselet (Ost-Auschuss der Deutschen Wirtschaft) vezetője hétfőn Berlinben egy német-magyar gazdasági fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök látogatása alkalmából rendeztek.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége június 27. és július 5. között Magyarországon tartózkodott– erősítette meg a Szabad Európa információit a szervezet. Kiemelték, a júliusi találkozón „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal, vagyis az nem a szokványos évenkénti megbeszélés része volt, erre ugyanis csak 2022 végén kerül sor a valutaalappal.
Nemcsak a korrupció elleni küzdelem terén kell 17 fajta lépést tennie a magyar kormánynak azért, hogy kiszabadítsa az EU-pénzeket, hanem az igazságszolgáltatás terén is kell reformokat vállalnia, mert csak utóbbi esetén fogja jóváhagyni az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet és később csak a vállalások teljesítése esetén fog abból pénzt kifizetni – derült ki a Bloomberg szerdai tudósításából, amelyben megszólalt Didier Reynders uniós igazságügyi biztos.
Alapesetben arra számít a Moody’s Investors Service a kedd éjjel kiadott helyzetértékelésében, hogy év végéig meg tud állapodni egymással a magyar kormány és az uniós intézmények és így semennyi, vagy csak kismértékű uniós pénzfelfüggesztés lesz a jogállamisági vita következménye. Azt a kockázatot is megjegyzik azonban, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor rengeteg uniós pénzünk ragadna be, mert így a helyreállítási programunk támogatási lábának nagy része is elveszne, és ez így együtt már negatívan hatna Magyarország gazdasági és költségvetési erejére, emiatt pedig ez a forgatókönyv negatív lenne a hitelminősítésünkre is. Összességében tehát az a fő üzenet három nappal a rendes hitelminősítői felülvizsgálat előtt, hogy bíznak az alkuban, de látják a veszélyt is. Emiatt értékelésünk szerint benne van a pakliban, hogy pénteken az eddigi stabil kilátásunkat negatívra rontják a Baa2 besorolásnál.
Nagyon erőteljes személyi függetlenségi garanciákat és széleskörű jogkört vállalt be a kormány az új Integritás Hatóság november 19-ig történő felállítása kapcsán, amely kulcsfontosságú szerv lesz az uniós pénzek kiszabadításához és majdani itthoni felhasználásához – derült ki egy friss brüsszeli dokumentumból. Az anyag számos olyan részletet feltár, amelyeket itthon még nem jelentett be a kormány, de közben már írásban vállalta az Európai Bizottság felé a végrehajtásukat a jogállamisági eljárás lezárása érdekében. Kiderült például, hogy az utolsó pillanatban felajánlotta a kormány: november 1-ig jócskán kibővíti a vagyonnyilatkozati rendszer személyi és tárgyi hatályát, és a leadott anyagok érdemi vizsgálatát szintén az Integritás Hatóság végzi majd, illetve ha az általa elérhető adatbázisok alapján gyanúja keletkezik, akkor vagyonosodási vizsgálatot is indíthat. Mostantól a politikai felsővezetőknek és az országgyűlési képviselőknek, sőt a velük közös háztartásban élő hozzátartozóknak is vagyonnyilatkozatot kell leadniuk, és már nemcsak a jövedelmi, hanem a tényleges vagyoni helyzetet is kötelezően be kell mutatniuk, amelyet egy digitális adatbázisban bárki böngészhet is majd ingyenesen.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós makroszintű hitelt, az uniós hozzájárulás segíteni fogja az országot, hogy fedezze az ellene zajló háború okozta finanszírozási szükségleteit - tájékoztatott az uniós tanács kedden.
Már hétfő reggel határozott erősödést mutatott a forint arra a vasárnapi hírre, hogy komoly feltételek mentén ugyan, de év vége körülre lezárulhat a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás és akár elkerülhetővé válhat az új EU-s pénzek jelentős részének felfüggesztése. A forint több hullámban a nap hátralévő részében is erősödött, így késő estére a kerek 400-as szint alá bukott az euró jegyzése, amit segített a hétfő este megjelent újabb magyar törvényjavaslat a pénzek kiszabadítása érdekében.
„Néhány hete maradt a kormánynak, hogy elkerüljük a tragédiát. Tragikus következménye lenne ugyanis annak, ha a megélhetési- és energiaválság közepette Magyarország nem jutna hozzá a neki járó európai uniós forrásokhoz." - írja közösségi oldalán Karácsony Gergely.
A legfrissebb jelek szerint súlyos pénzügyi szankciós javaslatot fogalmaz meg vasárnap az Európai Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács felé a magyar jogállamisági eljárásban, de nyitva hagyja az ajtót arra is, hogy ha a következő 1-3 hónapban a magyar kormány felőli felajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak, akkor még elkerülhető legyen a szankciók tényleges foganatosítása. Euró tízmilliárdok sorsa, folyósításának ütemezése múlik a következő hónapok fejleményein, és mivel sok a zaj az ügyhalmazban, röviden összefoglaljuk, hogy mire kell igazán figyelni.
Minden eddig megjelent információnál is sokkal több EU-pénz blokkolására tehet javaslatot Magyarország kapcsán az Európai Bizottság a vasárnapi döntéskor – jelezte két névtelen forrás a Reutersnek a testület háza tájáról. A hírre a forint újabb ütést kapott a délutáni kereskedésben.
Nem elégedett az Európai Bizottság a magyar kormány által eddig felajánlott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport függetlenségi kereteivel, valamint a közbeszerzési szabályok szigorával, ezért vasárnap este tovább lépteti a szankciós szakaszba a jogállamisági eljárást és a 2021-2027-es felzárkóztatási pénzek mintegy 30-40%-ának megvonását javasolhatja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, amely karácsonyig még adhat időt a pénzvesztés elkerülésére – rajzolódik ki a napi.hu brüsszeli információk alapján írt cikkéből.
Az elmúlt hetekben hozzászokhattunk, hogy a kormány képviselői napi rotációban adnak hangot az Európai Unióval való megegyezéssel kapcsolatos optimizmusuknak. A derűlátó nyilatkozatok lényege természetesen az, hogy a közelgő megegyezéssel az uniós támogatások gyorsan kiszabadíthatók a jelenlegi „beragadt” állapotukból, és ezért hamarosan újra jelentős mennyiségű pénz érkezik az országba.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
Az Európai Bizottság szerdai ülésén úgy döntött, hogy újabb levelet küld a magyar kormánynak az elvárásairól és a tervezett lépéseiről a jogállamisági feltételek vonatkozásában. Varga Judit igazságügyi miniszternek egy hónapja van a válaszadásra – írja a Népszava. Mindez kedvezőtlen fordulatnak értékelhető Brüsszel irányából, mert az elmúlt hetek magyar kormányzati erőfeszítései mind abba az irányba mutattak, hogy lehetőleg menetközben, minél hamarabb le tudja zárni a jogállamisági eljárást a Bizottsággal (el tudja kerülni ennek a levélnek a brüsszeli feladását) és ezért is születtek sorozatban a nyilvánosság felé is kommunikált felajánlások. A jelek szerint azonban ezek egyrészt túl későn érkeztek, hogy érdemben foglalkozni tudjon velük a Bizottság, másrészt akár a tartalmuk is kevés lehet.